Telefon, facebook chat, skype, viber – mindent bele! A távkapcsolatok ritmusa, szabályai és kilátásai merőben mások mint egy full time vagy egy „egyvárosú” kapcsolatnak. Sok előnye és sok hátránya van. Sokszor ami a színén a kapcsolat előnye, a visszáján ugyanaz a hátránya. Lássunk néhányat!

 Az izgalom sokáig megmarad, mind szexuálisan, mind lelkileg. Ugyanis a hiány és a távolság, ami igen jót tesz a szexualitásnak, a vágyakozásnak, a másik kiismerhetetlenségének, a kapcsolat jellegébe van kódolva. Hogyan is tudna ellaposodni valami, amire annyira vágysz, de csak heti 1-2 nap részesülhetsz belőle? Ráadásul távollétében a folyamatos másikról való fantáziálás csak még jobban felkorbácsolja a vágyat.

A dolog hátulütője azonban, hogy azt érezhetjük, hogy minden találkozáskor, ha nem is a nulláról, de újra és újra előről kell kezdeni a közeledést. Vannak persze olyan távkapcsolatú párok, akik full kontaktban vannak a chaten, de akik ennél visszafogottabban kommunikálnak, vagy zárkózottabbak, azoknak sokszor idő kell, hogy újra és újra „megszokják” a másikat. Az elköteleződés tehát egyrészt könnyű, hiszen az örökös hiányérzetünkkel oda vagyunk kötve a másikhoz, de nehéz is, hiszen a hét „szabad” napjain azt csinálunk, amit akarunk, senkihez nem kell alkalmazkodnunk.

Az együtt töltött hétvégéknek így mindig ajándék- vagy ünnepnap karaktere van, ami elemeli a hétköznapoktól, és a különlegesség ízével fűszerezi. Azonban ez csalóka lehet. Ha sokáig csak távkapcsolatban érintkező párok 1-2 hetet együtt töltnek egy nyaraláson, vagy úgy döntenek, hogy összeköltöznek, bizony érheti őket meglepetés. Nem az ünnepnapon, hanem a hétköznapon tárul fel ugyanis, milyenek is vagyunk. Szokásaink, türelmetlenségünk, magányigényünk, élettempónk mennyire kompatibilis a másikkal.

Egy-egy találkozásnak irreálisan nagy tétje lehet. Ha egész héten várjuk a hétvégi találkozót, akkor természetesen azt akarjuk, hogy minden tökéletes legyen. Ezért lehet, hogy feszültebbek vagyunk, és akár apró, balul elsülő részletek miatt is kicsapódhat a frusztrációnk. Ráadásul, ha az egész hétvége valahogy nem az igazi, vagy egy vita beárnyékolja, és nincs esélyünk, hogy 1-2 napon belül egy jól sikerült este vagy megnyugtató beszélgetés, borozás kisimítsa a lelkünket, akkor egy hetet kell várni a kiengesztelő ölelésre. Ráadásul le kell nyelnünk a békát, hogy a várva várt találkozó most ennyit tudott, ennyivel kell beérnünk kapcsolati élet gyanánt a héten.

A távkapcsolat jót tehet a személyiség differenciálódásának, autonómiánk kiépítésének. Társfüggőknek, a féltékenység betegeinek azonban kockázatos terep. További veszélye, hogy annyira megszeretjük „kapcsolati függetlenségünket”, hogy később sem akarjuk majd feladni azt.

Persze nagyon más, hogy egy-egy ilyen párnak mit tartalmaz a "párkapcsolati szerződése". Be kell-e számolni arról, hogy mivel töltöttem a napjaimat, pláne az estéimet, mennyi szabadságom van és mennyit engedek neked, milyen gyakran igénylem a kommunikációt. Ezek az írott és íratlan szabályok erősen meghatározzák, hogy mennyire érzik a felek egyáltalán, hogy valóban egy párkapcsolatban élnek. Lehet, hogy a két fél még erről is máshogyan vélekedik.