Szokás azt mondani, hogy a szerelem mindet legyőz, de sajnos azt látjuk, hogy ez koránt sincs mindig így. Számtalan dolog ki tudja kezdeni a leglángolóbban induló szerelmet is, legyenek azok anyagi gondok,  eltérő szokásrendszer, világnézeti különbségek, összeegyeztethetetlen baráti kör, betolakodó szülők, más életszakban tartás. Ezeket önmagukban mind-mind jól lehetne ugyanakkor menedzselni, ha a pár tagjai képesek lennének felismerni a saját igényeiket, azokat megfelelően képviselni tudni és empátiával fordulni a másik felé.

            Az egyik ilyen sok konfliktust produkáló különbség – akármilyen rosszul hangzik is – az egzisztenciális háttér, amelyből a párok érkeznek. Sok pár persze viszonylag zökkenőmentesen veszi az ilyen akadályokat, de azoknál, ahol a felek például nagyon öntudatosak, vagy éppen reflektálatlanul adottnak vagy természetesnek veszik, hogy az ő anyagi helyzetük (legyen az jó vagy rossz) a „normális”, akkor könnyen ölre menő viták alakulhatnak ki.

Egyik emlékezetes esetünkben, a pár női tagja egy igen jómódú családból jött, akik még mindig támogatták anyagilag. Számára természetes volt, hogy a „trappista sajt nem sajt”, hogy egy üveg bor „két ezer forintnál kezdődik”, és bármit megvehet magának, hiszen a pénz nem számít. Ezzel szemben a férfi szegény családban, egy vidéki kisvárosban született, és megtanulta a spórolást. Számára értéke volt minden plusznak, legyen az étteremben enni vagy egy „igazán drága” üveg bort megengedni magának. És bár mostanra megteremtette az egzisztenciáját, de az érétkrendje és a pénzhez való viszonya csak mérsékelten változott. Így egyre inkább szemet szúrt neki, hogy amíg ő figyel arra, hogy mire költ, és igazán „értékeli a finom dolgokat”, addig párjának nincsenek anyagi megfontolásai, „úgy önti ki az üveg alján megmaradt bort másnap, mintha víz volna”. (Persze akár imponálhatott is volna ez a „nagyvonalúság”, de az egy másik pár lenne...)

            Szépen lassacskán az egyre gyűlő kritikus pillanatok kiélezték köztük a kontrasztot. A férfi számára egyre fontosabb lett a saját nélkülözésekkel teli múltja, a nő pedig azt érezte, hogy neki egy olyan férfi kell, aki képes vele „élvezni az életet”. Hiába dolgoztunk azon, hogy próbálják meg beleélni magukat a másik helyzetébe, az anyagiakon való viták megmételyezték a kapcsolatukat. A negyedik alkalomra a férfi azzal érkezett, hogy találkozott valakivel, akivel „igazán megértik egymást”.